A hétközi borzalmak után végre átadhatjuk magunk tisztán a futballnak és az OM iránt érzett szerelemnek! Közel 15 embert hallgattak ki a rendőrök az átigazolási csalások ügyében, amiről már Franciaországban mindenkinek megvan a maga véleménye. Most mégsem ezzel foglalkozunk tovább, ahogy a dolgok állnak lesz még idő kitárgyalni az illegalitás bugyrait, inkább a holnap este esedékes 14. forduló, amolyan rangadóját boncoljuk ízekre, ami egyébként még valamikor az őskorban valójában rangadónak minősült, ma már mégis csak egy mérkőzés a sok közül.
Valahogy az évek alatt kialakult bennem egy furcsa reakció, ha meghallom azt, hogy „a Bordeauxval játszunk”. Egyrészt él bennem egy kellemes emlék a 2010-es Ligakupa győzelemről, ami szívmelengető a szurkoló számára, ha viszont a realitásérzékem kicsit megolajozom, és felidézem az utóbbi idők egymás elleni meccseit, az jut eszembe, hogy két borzalmasan silány játékra képes nagycsapat feszül egymásnak, amelynek a vitrinje és a klub múzeuma ugyan tele van kupákkal, de játékban mutatott harakirijükkel világgá tudnak kergetni bárkit!
A ma esti meccs érdekes módon most megint egy felfelé ívelő hullám-időszakban talál a csapatokra, mikor éppen mindkét klub megtalálta a maga számítását és azt a filozófiát, amelynek mentén jövőbe mutató terveket lehet szőni. Talán ma végre visszakapom azt a 2010-es Ligakupa döntő színvonalat, amit négy éve nem tudtak a felek visszaadni szurkolóiknak.
A jelenre kanyarodva be kell látnunk, hogy az idei lehet mindkét oldal számára az áttörés éve! A Bordeaux is új edzőt mozgósított, méghozzá egy neves szaktekintélyt, komoly francia múlttal. Sagnol egyértelműen a jó választás volt bordeaux-i szempontból, a megelőző évek színtelenségébe, most sokszínű játékot, és heves indulatokat hozott. A Girondins közvetlenül a megelőző fordulókban határozottan jól szerepelt, becsúszott nekik is egy párizsi vereség, de ez valahol várható volt. idegenbeli siker a Ligakupában, a Lens elleni, szintén idegenbeli bajnoki három pont még nagyobbat lendíthet rajtuk.
Az OM gyengébb formáját az is súlyosbítja, hogy rengeteg hiányzóval, FONTOS hiányzókkal kell Bielsanak számolnia. Amúgy sem lehet könnyű, egy (így) elbukott Classique után véresszájú harci kedvvel pályára lépni, a válogatott kihagyásról meg már nem is beszélve, viszont a hazai környezetben megszerzett három pontnak őrjítő fontossága van!
Péntek este ugyanis a PSG nagy nehezen nyert a Metz otthonában, így két ponttal átvette a vezetést a tabella elején. Az OM győzelmi kényszerben fogadja holnap a Bordeauxt, viszont kényszerben van Bielsa is a keretét illetőleg. Sajnos az eltiltások és a sérülések gátat szabnak El Loconak, hogy kedvenc kezdőjével nyomuljon, hazai pályán egy kissé diszkontált Marseille futhat ki este a Vélodrome zöld gyepére. Az argentin mester, szokás szerint már korábban kijelölte a sajtótájékoztatóján a hétvégi 11-et, amibe egy fiatal debütáns is bekerült. Baptiste Aloé jelenti a megoldást a védelem tengelyének komoly kérdéseire, ami N’Koulou kiesése után csak felerősödött. Egy igazi vezért vesztett hátul el az OM, a sárgalapjaival eltiltott N’Koulout az eddig egyetlen bajnokin, (Lens ellen) csereként játszó Aloé, élete nagy esélye előtt.
Bielsa döntése érthető! Nem egy világviszonylatban mindenki által őstehetségnek tartott fiút választ (DÓRIA), mivel Ő az egész válogatott időszakban távol járt Marseilletől, és bár a brazil U21-esek csapatkapitányáról beszélünk, nagy hátránya, hogy folytonos lemaradásban van a csapattól. El Loco lélektanát megérteni nem könnyű, de a csoportban gondolkozás, a csapategység mindenki fölé emelése a lényege, azt pedig egy szeptember elején érkezett, teljesen más nyelven beszélő, minden egyes válogatott szünetben az OM keretéből kieső sztár jelölt nem csoda, ha nem élvez még prioritást.
Mandanda – Dja Djédjé, Fanni, Aloé, Mendy – Lemina, Imbula – Alessandrini, Payet, Thauvin – Gignac kezdő tizeneggyel rohamozhatunk, ami nagy kérdés, mennyire lesz egyáltalán roham?! Egyrészt a védelem ezen összetétele nagyon kérdőjeles, úgy is mondhatnám, nem állunk stabil lábakon, az eddig megszokott Romao, N’Koulou, Morel védőhármas, most Lemina, Fanni, Aloé arculatot ölthet… Emellett a támadó négyes is ingatag lehet, csütörtökön Gignac még pihentette a lábát és Alessandrini is csak könnyített edzéseket csinált! Hangsúlyos lesz az eddig magukra nem túl nagy szerepet helyező, és néha el-eltűnő játékosok 90 perces stabilan jó formája. Gondolok itt, Imbulara, Thauvinra, Mendyre, vagy Payetre, de remélhetőleg Alessandrini is meghálálja a kezdőbe kerülését, valamint Gignac is betalálhatna végre újra, mivel már zsinórban négy meccsen nem szerzett gólt.
Szerencsére a túloldalt is tizedelik sérülések, eltiltások, viszonylag szolid bordeaux-i keret állhat ki Marseilleben, ami azonban még így is egy komoly ellenfél lesz, főleg a fent említett OM keretet látva.
Érdekesség, hogy a Bordeaux is elleste a 3 belsővédős hadrendet, és amióta Sagnol átállt erre a taktikára, még egyszer sem kaptak ki! A nagyon jól megerősített védelmükben a rutinos öreg róka Planus mellé a tökéletes inverz, fiatal, gigantikus méretekkel megáldott Yambere, valamint a nyári jolly joker-igazolás Pallois kemény dió lehet.
Pozitív szájízzel várjuk azért mégis a „rangadót”, ne feledjük, az OM hazai mérlege még mindig zseniális, utoljára augusztusban, a második fordulóban tudott a Montpellier pontokkal távozni a Vélodromeból, azóta zsinórban 5 hazai bajnokin 5 győzelem! Ezzel szemben a Bordeaux vendégként nem villog ennyire, 7 bajnokin 3 győzelem, 1 döntetlen, 3 vereség a mérlegük, és utóbbi négy vendégként játszott bajnokijukból csak egyszer tudtak nyerni.
Mindent egybegyúrva, kinéz egy döntetlen, ha beleszámítjuk az OM hiányzóit (Ayew, Romao, N’Koulou, Morel) viszont hozzápakoljuk ehhez a képhez a hazai formát és a Bielsa-faktort.
