A hét végén elrajtol a Ligue1 2015-2016-os idénye, ami az Olympique de Marseille számára igazán izgalmas lesz. Ehhez készítünk egy kis beharangozót, értékeljük az eddigi átigazolásokat. Szóval jöjjön Ernest Hemingway után szabadon, a mercato elemzése és a szombaton rajtoló bajnokság előzetese.
Mintha csak tegnap lett volna, ahogy a tavalyi szezont búcsúztattuk, az utolsó bajnoki még elevenen él az emlékünkben, szépséges Bastia verés otthon, parádés Ocampos góllal, és könnyek közti Ayew búcsúval. Most pedig már az új idényre készülünk, egészen új arcokkal!
Június vége volt, amikor az OM bejelentette Dimitri Payet távozását, majd napokkal később Giannelli Imbula is távozott Marseille-ből. Ez volt az a pont, amikor a szurkolók komoly lázongásba kezdtek, hiszen Gignac, Morel és Ayew már ingyen hagyták el a klubot, Fanni rájuk pár hétre szintén így tett, a két, már említett alapember távozása pénzügyileg mesés, szakmailag, és érzelmileg viszont pocsék döntés volt.
Az érkezők oldalán a 20 éves támadó Georges-Kevin N’Koudou és a cserekapusnak igazolt Yohann Pelé szerepelt (ekkor még), ami semmilyen megnyugtatást nem jelentett, ez azt gondolom érthető! Viszont miután tisztáztuk tavalyi tartozásainkat az eladásokból, elkészült az új költségvetés, és Bielsa is visszatért a fiúkhoz, egyre inkább bizakodhattunk. Megérkezett Karim Rekik a Manchester City 20 éves holland bekkje (akit El Loco már tavaly ilyenkor is akart magának) és a már tavaly kölcsönvett Lucas Ocampost is végleg megvettük a Monacotól, valamint a filléres igazolás Bouna Sarr, a kieső Metztől igazolt Marseille-be.
Ez az öt igazolás már fellelkesített, Rekikkel stabilizálódott a védelem, Ocampost már jól ismerjük és szeretjük is, a Sarr - N’Koudou páros pedig fiatalos lendületével, a padról érkezve komoly támadó potenciált rejthet, ahogyan ezt már a felkészülési meccsek alkalmával bizonyították is.
Itt viszont még nem álltunk meg! Egy hete nagyjából, egyszerre jelentette be az OM Javier Manquillo kölcsönvételét és Lassana Diarra négyéves, ingyenes szerződtetését. Előbbi - Rekikhez és Ocamposhoz hasonlóan - kimondottan Bielsa igazolás, és bár kölcsön jött a spanyol U-válogatott, opciós joggal megszerezhető lesz, és Dja Djédjé mellé kellett egy fiatal, erős alternatíva JHV posztra. Diarra érkezte nem nagyon szorul magyarázatra, Imbula után minimum egy középpályás kellett, a francia bajnokság legfiatalabb keretére pedig ráfért egy kis rutin is.
Eddig a mercato egy nem akármekkora névvel zárul, Abou Diaby szintén ingyen igazolt kedvenc klubjához (bár párizsi születésű, OM drukker volt már fiatalon) akivel úgy fest feltöltődött a középpályánk, és nem csak létszámban, de minőségileg is!
A gondot azonban más jelenti. Méghozzá Bielsa taktikai felfogása, amit eddig megismertünk tőle, nem teszi lehetővé Diaby és Diarra egyszeri játékát. Gondolhatnánk persze, hogy a két játékos egyszerre egészséges úgyse lesz két hétnél többet, de legyünk pozitívak a jövővel, és egészségükkel kapcsolatban.
Feltételezve, hogy épen tudnak játszani egy szezont, az argentin eddigi felállásában nincs helye mindkettejüknek. Az alap felállás ugyebár egy 4-2-3-1, amiben azt gondolnánk, hogy két fekete középpályásunk a három támadó-középpályás mögött játszana. Igen ám, csak Bielsa elképzelése erről a felállásról egészen más, a két „szűrő” közül amolyan hatost, tehát ütköző-középpályást csak egy játszik (ez volt tavaly Romao), a másik amolyan mélységi irányító-szerűt játszik, aki mégis feljebb mer lépni, technikásabb, divatosabb és precízebb nevén box-to-box középpályásnak nevezi az ilyet a szakzsargon (ez volt tavaly Imbula), tehát végeredményben egy 4-1-4-1 volt a felállásunk.
Ez tolódott el az ellenfél hadrendjétől függően 3-3-3-1-re, amikor is az egy szem „szűrő” (ez volt tavaly Romao) hátrahúzódott a védelembe, a szélsővédők pedig feljebb léptek. A probléma tehát a következő, ha Diaby és Diarra egyszerre lenne pályán, az eltolódásunk eredményeképp az alakulna ki, hogy Diarra húzódna vissza a védelembe (???) Diaby pedig mozoghatna szabadon Barrada mellett, amolyan második irányítóként, ami amúgy még pofásan is hangzik, de mi lesz Diarraval a védelemben? Az több is, mint elképzelhetetlen!
Bőven lesz tehát dolga Marcelo Bielsanak, hogy fazonírozza csapatát, jelenleg a legjobb megoldást egy taktikai változtatás jelentheti (mondjuk 4-3-3-ra, Lemina, Diaby és Diarra középen, Barrada padon) ami viszont El Loco makacs, ortodox felfogásától igen távoli.
Ilyen szempontból tehát még a bajnokságra előrejelzést készíteni nagyon nehéz lenne, Bielsa jövő évi csapatát, pontosabban a legerősebb csapatát még egyszer sem láthattuk, Diaby és Diarra amíg szokja az új közeget, és sérülésmentesen elkapja a fonalat, addig Lemina és Sparagna komolyabb szerephez is juthat idén.
Mindenesetre a tavalyi, és az idei mercatoból azt a nagyon fontos megállapítást már most leszögezhetjük, hogy az OM kerete évről-évre gyengülni fog, és egyre gyakoribb lesz a házon belüli pótlás (Valbuena-Payet, Payet-Barrada) egyes posztokon. Viszont a Bielsa-faktorral még egy olyan keret is esélyes lehet - egy a tavalyit felülmúló teljesítményre, amiben például a tavalyihoz képest Alessandrinit, mint padról beugró csodacserét, most Sarr, egy tavaly kiesett csapat, egyik legjobbja pótol. Ha már személyeskedünk, komoly feladat vár, az eddig inkább háttérben maradt játékosokra, Batshuayi Gignac góljait kell, hogy szállítsa, Thauvin az eddigi egók árnyékából kilépve, most felszabadultan focizhat (teret nyerhet saját egója) Ayew 10-es mezében, és az ő posztján, Lemina pedig most lerázhatja a 2013-as fiatal francia erősítéshullámból rajta maradt, leggyengébb láncszem bélyeget.
Lényegében viszont a riválisokhoz képest jól erősítettünk, még így is, hogy van munka dögivel! Bár mi is még várunk Diaby és Diarra beépítésével, mégis hamarabb kész lett a keretünk magja, mint a vetélytársaké, a P$G és a Lyon is még csak most kapkod új játékosok után, mikor mi már igazoltunk NYOLCAT!!!
A P$G most robbanthat Di Marival, nem mintha eddig a bajnoki címükhöz bármi kétség férhetett volna.
A Monaco nehezen értékelhető szerintem, hiszen már évek óta járnak egy fiatalos úton, amiről most sem tértek le, nagyon úgy tűnik, hogy bár Jardim focija ingerszegény és látványtalan, a kerete kellően lendületes, erős lehet a második helyhez. Ha győz az igazság, és pofára esik Jardim az anti-futballjával, még leszoríthatjuk őket.
Akiket viszont úgy fest tényleg lenyomhatunk a következő szezonban, az a Lyon. Ami bár nagyon szimpatikus, már-már szerethető csapat képét festi, magához láncolta nagyjából az összes fiatal tehetségét, és mint az élmezőnyből a legfranciásabb csapat, bár vitathatatlanul erősek voltak tavaly, további erősödést eddig nem tapasztalhatunk. Sőt, sérülések csak hátráltatják a felkészülésüket, a szezon elején biztosan döcögni fognak még.
Ötödiknek a Lille, Bordeaux, Saint-Étienne hármas egyike érhet célba, mindannyian aktívak voltak a játékos-piacon, mégis leginkább a Lille tűnik a legkomplettebbnek, Hervé Renard konzekvensen, egy tetszetős modellt követve erősíti meg a csapatát, amit alighanem élvezet lesz majd nézni, az old-school focit követő Girard-féle Lille után!
A dobogó kell, hogy célként lebegjen Marseille felett, ez egy reálisan elérhető cél is egyébként, amihez viszont rengeteget kell tenni. A közvetlen riválisok ellen a tavalyinál lényegesen jobb eredményekre van szükség, nem beszélve a tavaszi formahanyatlásról, amit a mostani, bővebb kerettel kiküszöbölhetünk. Ehhez viszont a fiataloknak nagyobb teret kell adni, Sparagna és Aloé például a védelemben juthatnak olyan 10-15 meccsen fejenként szerephez, Boutobba pedig 17 évesen lehetne egy jó kis irányító csere. Nem beszélve további erősítésekről, legalább ketten jöhetnek még: Milton Casco már a napokban aláírhat, Eduardo Vargason viszont még dolgozni kell.
Kezdésnek szombat este a Caen érkezik Marseille-be, az első forduló nem szabad tehát, hogy gondot okozzon, de a sorsolásunk a folytatásra is kegyes hozzánk, a második fordulóban a Reims, harmadikban a Troyes, negyedikben a Guingamp, ötödikben a Bastia lesz az ellenfél. Öt fordulón át lehetünk veretlenek, majd a hatodikban a Lyon elleni Olympico alkalmával javíthatunk a gólkülönbségünkön is. BA DUM TSS.
