A hétvégén zsinórban harmadik bajnoki sikerét aratta az Olympique de Marseille. Az OM idegenben, a Danone és az Evian cég közös tulajdonában lévő rózsaszín klubot, az ötödik forduló zárómeccsén sima 1-3-ra verte. A játék sok érdekességet tartogatott, volt itt a szezon leggyorsabb góljától kezdve, Kassim Abdallah gólpasszon át majdnem minden. Mindezeknek az értékelése következik, egy kicsit máshogy, mint eddig.
A tegnap látottakra, pontosztásos megoldással reagál majd avd2, kinek észrevételei könyörtelen szigorral hatolnak játékosaink szívéig, annál is inkább, mert Gyuri bizony mindenkit górcső alá vett:
Ez itt a könyörtelenül szubjektív Szurkolói Értekezlet, ahol minden egyes kis lurkó teljesítményét mindenféle tudományos módszert nélkülözve kivesézek, majd töltős tollal befirkantom az adott meccsre érdemelt osztályzatát. Azaz, én vagyok a rohadék diri, a fafejű igazgató, aki többre értékel egy Ibra arcába ordító Romaot, mint egy 93%-os passzpontosságot.
Mandanda- hiába állt ki az Evian olyan történelmi nagyságokkal, mint Camus, Yeltsin, vagy Billy a dán kölyök, Steve-nek nem sok dolga volt a mérkőzésen. Ettől függetlenül nem lehet elmondani róla, hogy a magabiztosság szobra volt a kapuban, párszor elég bizonytalanul avatkozott játékba, de a gólról nem tehetett. Az Evian támadói nem tartották üzemi hőfokon (sem), így egy átlagos meccset hozott le- six, azaz 6
Dja Djédjé- egyértelműen övé volt az aktívabb oldal az első félidőben. Ekkor láttunk tőle kritikus mentést is Mandanda kisebb hibája után, valamint egy agyfasz kategóriájú belépőt (páros lábbal ráugorni az ellenfél bokájára), amiért civilizáltabb helyeken is dádá járna. A mai egy vállalható teljesítmény volt tőle, bár jobban örülnék, ha lenne valaki a keretben, aki megfingatná egy párszor a kezdőbe kerülésért – six, azaz 6
Fanni- közvetlen szerepe volt abban, hogy a mérkőzés csak 20 másodpercig tartson. Remek labdát adott APG-nek, aki Givet szakállának díszkíséretében gólra váltotta Fanni passzát. Sokkal magabiztosabb volt N’Koulou mellett, mint Romao, vagy Morel. Ennek megvannak az egyértelmű okai, de kár lenne tőle elvenni az érdemeit, ma egyértelműen a jobbak között volt – sept, azaz 7
N’Koulou- ennek a védő négyesnek, ötösnek, hármasnak, vagy ki tudja minek egyértelműen ő a vezére. Öt meccs elteltével mintha már ő is kezdené ezt észrevenni. Ma remekül irányított, pofás párost alkottak ketten Fannival. A hosszabbításos gól ellenére ez itt egy – sept, azaz 7
Morel- visszakerült arra a helyre, ahol már-már közellenséggé vált. Várható volt, hogy nem fog olyan veszélyt jelenteni elől, mint Mendy, de becsülettel tette a dolgát és leszegett fejjel melózott a meccsen, aminek az lett a következménye, hogy a mérkőzés végére fizikailag egy picit elfogyott. Jött is egy gól a végén az ő oldaláról. – six, azaz 6
Romao- a Láthatatlan Kapitány. Ha Bielsa nem hozza le az utolsó 10 percre, lehet, észre sem vesszük, hogy a pályán volt. A látványos játék és a munkamorál Romao esetében fordítottan arányos, azaz, higgyétek el, ma (is) ő melózta a legtöbbet a gyepen. – six, azaz 6
Imbula- egyszer villant, azon kívül volt egy közepes mérkőzése. Az átlagos teljesítmény viszont nála még mindig garantálja, hogy a csapat egyik legjobbja legyen. Egy az egyben mindenkit képes megverni. Ez tény. Ahogy a gólja előtt lerázta a védőjét és a kapu elé fordult az klasszis megoldás volt. Az, hogy hosszú percekre eltűnik nálam sokkal mélyebb nyomokat hagy, mint egy-két remek cselsorozat. Miért? Mert ez utóbbit már megszokhattuk tőle. Azt is mondhatjuk: magasra tette a lécet. A (kissé szerencsés) gólja nagyon jókor jött, végképp eldöntve azzal a meccset. Ezért lesz az osztályzata – sept, azaz 7
Payet- Imbulával egyetemben ő a leginkább saras azért, hogy a mérkőzés 85%-ában nem volt támadójátékunk (de hívhatjuk ezt sikeres tiki-takának is). A 26. percben vettem észre, hogy ő is pályán van, akkor ballal kilőtte a stadionból a labdát. A második félidőben egy parádés futás után gólt rúgatott Thauvinnel, és mint, aki jól végezte dolgát, többet nem is tett hozzá a meccshez. Az Evian ellen ez elég, de egy Top5-ös csapat ellen kevés. – six, azaz 6
Thauvin- 63 percig csak szenvedett, aztán a korábban megénekelt Payet passzt váltotta gólra. Hogy mennyire a semmiből jött ez a gól, azt jól mutatja az egyik feljegyzésem a gól előtt 2 perccel: „61. perc, Thauvinnek semmi nem jön össze.”. És ez tényleg így volt. – six, azaz 6
Ayew- aki a legkevésbé érzi eddig, hogy mit kellene játszania Bielsa alatt. Payetnak eddig megváltás az új rendszer, Andrének meg… hát, nem. Azokból a kvalitásokból, amikért nagyon megszerettük Ayew-t, idénre csak a küzdőszellem maradt meg, de ne temessük a fekete csillagunkat, még akkor sem, ha ez a mai (sem) az ő meccse volt. – cinq, azaz 5
Gignac- 20 másodperc után egy jobbos bombával jelképesen megfújta a hármas sípszót, hogy utána 89 percig „végigizguljunk” egy edzőmeccset. Mezőnyben teljesen eltűnt, bár ő az utolsó láncszem a támadásépítésekben, szóval a többiek „hanyatlása” előrevetítette az ő gyenge teljesítményét is. Egy lövése volt a meccsen, ismerjük a végeredményét. A gól mentette meg APG-t attól, hogy ne ő kapja a legalacsonyabb pontszámot az Evian ellen. – six, azaz 6
CSERÉK
Alessandrini- a cserék közül ő töltötte a legtöbbet a pályán, egy meg nem adott gólig jutott, az legalább szép volt. – cinq, azaz 5
Lemina, Sparagna- alig 10 percet voltak a pályán, ennyi idő alatt nem lehet olyan teljesítményt letenni az asztalra, amit lenne szívem értékelni.
-----------------------------------------------------------------------
Na és akkor vissza is venném a szót. Sok igazság van abban, amiket felhozott érveknek avd2, mindenekelőtt azt fontos megállapítani, hogy amennyire én Imbula párti lettem, Ő legalább annyira Romao fan, így megalkottuk a marseille-i szűrőtengelyt.
Ugyanakkor rengeteg mindenben vitathatóak a megállapításai szerintem. Imbula és Payet megítélése külön felkeltette a figyelmem, hiszen ha van jelenleg ennek az OM-nek húzóembere, akkor azok bizony Ők ketten, talán triumvirként Gignackal kiegészülve. Imbula, aki a legtökéletesebb átmenetet képzi a védelem és a kreatív középpálya között meggyőződésem szerint a legjobbja volt a tegnapi Marseillenek, nyilván el-eltűnik percekig, de kérdem én ki az a játékos, aki 90 percig ugyanazzal az aktivitással és jelenléttel képes operálni?!
Ha már ezt a jelzőt igazán rá akarjuk aggatni valaki(k)re, akkor tegnap André és Flo voltak inkább ilyenek, egészen egyszerűen indiszponáltak. Azonban a pontokat figyelembe véve mégsem térnek el teljesítményükkel arányosan, mint azt talán kellene. Egy jegy difi a gólpasszos, nyilván nem acélos, de azért aktívabb Payet és aközött, az Ayew között, akiről a halvány és a szürke szavak, illetve ezek összetett kifejezése is abszolút illik? Mentségükre váljék (Thauvin-Ayew), mindketten az utóbbi hetekben válogatott elfoglaltságuk miatt szinte teljesen kiestek a marseille-i ritmusból, így várható is volt egyfajta formahanyatlás.
Egyetértek ugyanakkor nagyon is Dja Djédjé értékelésével. Fanni tegnap bejátszotta a védelem egészét (mikor Romao hátralépett harmadik belsővédőnek, Fanni balra ment ki), csak éppen eredeti posztján nem láttuk még. Kíváncsi lennék, a 32 évével mennyire tudna Dja Djédjé posztján is jól teljesíteni, félek, hogy januárig várnunk kell, hogy a jobbszélen rohanó elefántunknak vetélytársat találjunk! Márpedig jól jönne, ha kicsit megszorongatná valaki a golyóit.
A tiki-taka felvetés pedig, ha jól sejtem az én meglátásom „kritikájaként” került be, amire reményeim szerint még a héten egy Bielsa-fociról szóló posztban replikázom is, mert bizony már kezdjük kiismerni az öreg taktikai módozatát és számomra megtisztelő, ha az eddig látottakat a következő posztban majd összefoglalhatom.
Köszönöm a számaid Gyuri, kommentben bátorítok mindenkit, hogy aki látta a tegnapi ütközetet tegye meg ugyanezt, vagy szövegesen értékelje a látottakat, örülnék, ha minél több szemlélet alapján formálódna egy kép a csapatról, minél színesebben látjuk ugyanazt, annál érdekesebbé válik az egész.
