Győzelmi kényszerben várta az OM a Ligue 1 harmadik fordulóját, amely jó előjelekkel kecsegtetett, Bretagneba, a Guingamp otthonába több, mint tíz éve nyerni jár a patinás, dél-francia klub, így bizakodhattunk! Ugyanakkor mindenkiben ott voltak az utóbbi hetek rémálmokkal teli éjszakái, amelyek Morel öngólokkal, Romao szabálytalanságokkal, N’Koulou bakikkal voltak tarkítva. Legnagyobb szerencsénkre, ezek mind elkerültek minket szurkolókat és nyugodtan hajthattuk végre fejünket álomra.
Marcelo Bielsa nem teketóriázott a létező legerősebb kezdőt állította össze szombat koraestére, hiányzói alig akadtak. Mario Lemina még sérüléséből lábadozik, Rod Fanni a hét közepe táján lett rehabilitálva (sikertelen tárgyalások után, úgy fest, marad Marseilleben a 32 esztendős jobbhátvéd), ám még nem zárkózott fel annyira, hogy csatlakozhasson az utazókerethez. Benoit Cheyrou helyzete pikáns még, a klubot már hét éve szolgáló középpályás egyértelműen a Bielsa-korszak legnagyobb vesztese. A 33 éves játékos éppen klub után néz, hiszen egyáltalán nem számol már vele az argentin tréner.
A találka nagyon jó iramban kezdődött, a kezdeti tapogatózás után az OM egyértelműen kezébe vette a stafétát, Thauvin, Payet, Gignac is helyzeteket halmozott fel, azonban a befejezések hibádztak! Ezen nagy hangsúly volt, hiszen akár Flo első nagy helyzetére gondolunk, amikor kiváló labdával ugorhatott ki, vagy a Payet-Gignac páros távoli bombáira, ezekből profi szinten egy Guingamp ellenében illő lenne beköszönni.
Gól nélküli félidő után El Loco változtatott, a támadóközéppályás trióból Thauvint vette le, akit Batshuayi váltott. Az OM magyar közössége által csak Mihálynak, Misikének elkeresztelt belga támadó idén bajnokin még nem tudta megmutatni annyira, mit is tud. Itt érdemes azért felhívni a figyelmet arra, hogy Bielsa eddigi meccsein a cserékkel nem feltétlenül bánt jól! Ez egy edzőnél kardinális kérdés, hiszen akárhogy is nézzük, közvetett szereplője egy mérkőzésnek, az egyetlen adu, amivel belenyúlhat az egészbe, az a csere. Márpedig eddig Michy (Misi) rendre csak a záróakkordokban tudott szóhoz jutni, a legtöbbet (27 perc) a Montpellier ellen játszotta, annak ellenére, hogy az előkészületi meccseken rendre megvillant, zseniális képességeiről meggyőzve minket, hogy jól választottak Jordan-pótló támadót Labrune-ék.
A második félidőt az öltözőben ragadva folytatta a hazai kiscsapat, akik még labdához sem értek a folytatásban, egy kiválóan végigvitt, láthatóan begyakorolt Marseille figura végén, Gignac elemi erővel bombázott a hálóba. APG szokásához híven kirongyolt a kispadhoz, hogy ott mindenkit egyesével felpofozzon örömében, ahogy azt szokta, mindenki fogadta is a gólszerzőt, kivéve Bielsa aki szünetben, az öltözőben nem tudta elfogyasztani kávéját (gondolom annyi mindent magyarázott), ezért a második félidő elején gondolta elkortyolgatni fekete életelixírjét. Utólag az argentin tréner próbálta kimagyarázni az esetet azzal, hogy ő addig egy gólnak sem fog látványosan örülni, amíg a meccs véget nem ér...
Na de visszatérve a gólhoz, Payet középre kanyarított labdája csak megerősíti a kékvérű szurkolókat, hogy Dimitri kezd felnőni ehhez a mezhez, és akár ahhoz a feladathoz is, amit Valbuena pótlása jelent. Szerintem Ő is tisztában van saját képességeivel, korlátaival, azzal a ténnyel is akár, hogy sosem lesz képes versenyezni a ’petit vélo’ tudásával, de nagyon helyesen saját magával foglalkozik és azzal, hogy segítse csapatát, passzokkal tömje társait és ez kezd egy jól működő gépezetté alakulni.
Továbbra is nyomás alatt tartotta ellenfelét az OM, szerkezetileg érdekes volt az a váltás Bielsatól, hogy Gignacot tette ki a jobbszélre, és Batshuayi volt az egy szem ék. Nem gondolom, hogy ezért, de az ex-guingamp szűrőnk, Imbula is felszabadultabban játszott a második 45 percben, az egyedüli védekezőközéppályásunk, aki egymaga kell, hogy ellássa az ellenfél akcióinak megszűrését és ezzel egyidejűleg még labdakihozatalban is jeleskednie kell. A nagy teher alatt játszó Gianelli remek megoldásokkal rukkol elő már a felkészülés óta, eddig mindenképp Ő fejlődött a legtöbbet Bielsanak köszönhetően, amiben persze az is benne lehet, hogy ekkora feladattal bízta meg El Loco a fiatal tehetséget.
Az addig remeklő Payet egy órát kapott, értetlenkedett egy sort lecserélésén, mondván, a balján játszó André Ayew, az OM talán legnagyobb sztárja, egyelőre azt a bizonyos szezon elei formát mutatja. Az amúgy izmos támadószekció egyik leggyengébb eleme volt szombaton is a fekete csillag, de Bielsa nem merte megkockáztatni, hogy levegye legjobbját. Úgymond posztra cserélt az argentin zseni, Payetet Barrada váltotta, a nyár harmadik fogása most mutatkozott be új együttesében. A marokkói játékosra még komoly felzárkózás vár, hiszen arab földről érkezvén totális csúszásban van az érdemi felkészülésben! Ez meglátszott a játékán is, kicsit még kereste a helyét a Getafenál is megforduló középpályás, aki azért hellyel-közzel jól fordított oldalt, vagy éppen indította társait.
A meccs már csak egy érdekességet tartogatott, André-Pierre Gignac a hajrában nagyon rosszul lépett, jobb lábfeje maga alá gyűrődött, fájdalmak közepette rogyott össze a nyáron több kiló feleslegtől megszabaduló francia csatár. APG-t hordágyon vitték le, ahogyan a tavalyi idény zárófordulójában ugyancsak a Guingamp elleni mérkőzésen Steve Mandandaval tették. Ezek a halszagú északi népek csak bajt hoznak ránk! Utólag kiderült, hogy Gignacnak szerencsére csak egy kisebb bokaszalag-húzódása lett, pár nap pihenő után vissza is térhet, akár már a következő, pénteki hazai bajnokin, ahol a Nice lesz az ellenfél.
A végeredmény 0-1 maradt, sikerült egy olyan meccset játszani végre, ahol nem kapott gólt az eddig rendre betliző védelem, sőt mi több, ezen a meccsen egészen sok kiváló belépő, ütközés, labdaszerzés szerepel a három hátvéd számláján! Morel, N’Koulou és Romao fontos momentumokban lépett jól közbe, amikor esetleg lefutották őket vagy átlövéssel próbálkozott az ellen, Steve párducként vetődött minden labdára. Dicséret illeti tehát a védelmet, a szélen játszó Dja Djédjé, Mendy párost is, akik közül előbbinél még sajnos sok szituációban érződött a szétszórtság, ami az a helyzet, hogy sajátja és aligha tudja leküzdeni, egy ellenállhatatlan izomgolyó, aki utolsó leheletéig hajt és kiteszi szívét-lelkét, de az ügyetlensége ugyanennyire vitathatatlan.
A facebook oldalon már megszavazta a nézőközönség a Kassim Abdallah díjunk újabb nyertesét, a köznyelvben csak mérkőzés legjobbjaként emlegetett díjat Gignacnak adta a többség, aki vérét adta a sikerért, ha nem villan, ha nem köt le annyi hazai védőt, egészen egyszerűen, ha nincs pályán szombaton, nem vagyok meggyőződve róla, hogy sikerül három ponttal hazautazni! Érdekes összefüggés ugrott be, mikor APG sérülésén agyaltam, nem vagyok biztos benne, hogy az utóbbi időben felerősödő átigazolási pletykák, amik körülötte keringnek, azoknak ez a hétvégi bokaficam nem tett most be és ezzel egyidejűleg még inkább biztossá tette a 17-szeres francia válogatott támadó maradását.
Levonva a konzekvenciát a látottakból, Bielsa Marseilleje eddig még nem forrott ki teljesen. Látunk egy kezdetleges, fejlődésben lévő valamit, ami meccsről meccsre alakul, kicsit megfoghatatlan, kicsit értelmezhetetlen, de hinnünk kell benne! Egyrészt azt kell elhinnie a szurkolóknak, hogy egy elképesztő személyiség és a foci egyik legnagyobb tudorának kezében vagyunk, aki biztos vagyok benne, hogy a héten rengeteg estét tölt majd a hétvégi teljesítmény analizálásával és abban is biztos vagyok, hogy a tapasztalatait átülteti aztán a gyakorlatba, ezzel kiküszöbölve az eddig elkövetett hibák megismétlődését. Másrészt abban is hinnünk kell, hogy a hátralévő egy hét, amennyi ideig még nyitva vannak az átigazolási piac kapui, nem csupán várakozással telik majd el. Nagyon fontos, hogy befoltozzák a keretet, termékenység és kézzel fogható tények kell, hogy jellemezzék majd ezen időszakot. Bielsa elmondása szerint még három embernek kellene érkeznie, kicsit szemezgessünk az alternatívák közül.
Középpálya
Egy átlagos 21 éves fiatalember hétvégéi többnyire kimerülnek a bárok, szórakozóhelyek meglátogatásával, alkohol tartalmú italok nem csekély elfogyasztásával, majd a kőkemény másnap kipihenésével. Talán a másnapi pihenés stimmel egyedül Gianelli Imbulanal is, bár aligha a macsakajajt heveri ki vasárnaponként az OM szűrője, sokkal inkább az előző nap kapott rengeteg belépőt, és a még ennél is több lefutott kilométert.
Éppen ezért gondolkodik abban Bielsa, hogy még a hátralévő időben egy Imbulat mentesítő védekező-felfogású középpályásra be kéne ruházni. Vannak ám ötletek, leginkább a Montpellier 24 éves, marseille-i születésű játékosát kerülgeti az Olympique de Marseille, Benjamin Stambouli iránt azonban nagy az érdeklődés. A francia klubnak a Premier League résztvevő Swanseaval kellene felvenni a versenyt, akikhez amúgy Stambouli szíve szerint bármelyik pillanatban csatlakozna. Az OM nagy esélye az, hogy a narancsmezesekkel jó viszonyt ápol a klub vezetése, ez az előny odáig vezetett, hogy Vincent Labrune és Louis Nicollin már meg is egyeztek egy 6 millió euró körüli összegben, most már csak a szűrőn múlik, hogyan dönt, ragaszkodik-e Angliához (Waleshez) vagy marad a l’Héxagoneban. Furcsa pletykák szerint az OM, ha befürdik ezzel a Stambouli transzferrel, akkor a Barca mellőzött, kameruni válogatott középpályására, Alex Songra csapna le, akinek fizetési igényére aligha lennének vevők Marseilleben!
Védelem
Nehezen megfogható, nem kevésbé kényes rész ez, hiszen a jelenlegi OM leggyengébb szekciójáról van szó, amely majdnem minden ponton megerősítésre szorul. Ha Lemina felépül és Romaoval együtt El Loco valóban vérszomjas bekkeket farag belőlük, akkor elképzelhető, hogy egyetlen középhátvédre lesz „csak” szüksége a klubnak, bár azt sem tudjuk, hogy a reintegrált Fanninak hol találja majd meg a helyét ebben a kaotikus védelemben. Ha a jobb szélre tenné ki Dja Djédjé cseréjének, akkor egyértelműen nem igényel új jobbhátvédet a keret, viszont akkor talán középre kellene +1 új arc.
Nevekben nincs hiány, Toby Alderweireld (Atlético Madrid), Cristian Zapata (AC Milan), Terence Kongolo (Feyenoord) európai elithez tartozó klubok sztár vagy sztárjelölt játékosaik, bármelyiküket halászná el az OM, garantáltan jól járnánk. A Ligue 1-ban is körbenézett a klub, Papy Djilobodji (Nantes) elhozatala nagyon kemény diónak tűnik, hiszen a kanárik nem igazolhatnak egy teljes évig, ezáltal foggal-körömmel ragaszkodnak egyik legnagyobb értékükhöz. Sajnos ugyanez igaz a Lorient gaboni viperájára kapitányára, Bruno Ecuele Mangara, aki bizonyítottan a bajnokság legjobbjai közé tartozik, de pont egy csékát elhappolni, hát nem lenne piskóta, viszont az is tény, hogy ilyen képességű játékosok kellenek még, ebből nem lehet engedni, hiszen csak a minőséggel feljavított jelenlegi védelem lehet képes harcolni a dobogóért!
