Elkezdődik a francia pontvadászat hajrája, célegyenesre fordultak a csapatok, és bizony nagy a tolongás az élmezőnyben. 2015 az OM számára keserű szájízzel telik eddig, innentől kezdve nem megengedettek hibák, egyszerűen nem fér bele több baki! Már Bielsa szerint is elúszott a reális esély arra, hogy bajnok legyen a Marseille, nem is meglepő, ha az ember a tabellára tekint. A minimális cél viszont a jövő évi BL indulás, és ehhez a harmadik hely kell. Fel kell kötni a gatyát és beletaposni a gázba.
A 33. forduló után sűrűsödik az első hat csapat mezőnye, de még inkább kettészakadnak ezek a csapatok. A Lyon, figyelemreméltó, már-már emberfeletti szezonja után, még mindig harcol a bajnoki címért a fővárosi katariakkal, míg a Monaco, Bordeaux, Saint-Étienne trió az OM-el kvartettbe szerveződve az utolsó, BL selejtezős helyért küzd.
Furcsa mindebbe belegondolni, szinte tegnap volt még, mikor őszi bajnoki címet ünnepelhettek Marseilleben, erre már a dobogóra is csak bizonyos százaléknyi esélyünk van. Kár lenne az egész visszaesést, pusztán a legutóbbi posztban összegyűjtött, botrányos bírói tevékenység számlájára írni, ahogy azt már a január-februári kanosszánk alkalmával is kitárgyaltuk itt, gyengélkedéseink kulcsa Bielsaban és a keretben rejlik, épp ahogyan erősségeinké is.
Egy bíztató március után, újra feneketlen mélységbe keveredett a csapat, ami három, egymás után elszenvedett vereségben csúcsosodott. A mélység csúcsa, erre is csak mi vagyunk képesek! Nem állítom, hogy elfogultság nélküli a véleményem, de kétség nélkül mondom, hogy az idei OM, a szezon talán legizgalmasabb francia klubja.
Épp ezért baromi érdekes a klub jövője, ami még meglehetősen ködös, nem csak számunkra, de meggyőződésem, hogy a vezetőség számára is. Itt akad is némi ellentét, hiszen a szurkolói akarat, Bielsa megtartása, nem feltétlenül egyezik jelenleg azzal az akarattal, ami Labrune-ék oldaláról származik. Kész tény, hogy soha nem látott népszerűség övezi El Locot, a Vélodromeba valósággal be se lehet férni. Mindez egyszerűen Bielsa személyiségéből, és a gyönyörű szép focijából eredeztethető. Ugyanakkor sikeres is mindez?
Szeretném azt mondani, hogy igen, de láthatóan ez nem igaz! A legérzékletesebb példa a Lyon-Marseille idei szezonjának összehasonlítása. Két klub, megközelítőleg azonos erősségű kerettel, sőt talán az OM-é még erősebb is. Mégis a különbséget az jelenti, ahogyan gazdálkodnak az erőforrásaikkal! Bielsa tavaly augusztustól fogva eröltetett menetre kényszeríti játékosait, minden meccsen 90 perc rohanást követelt meg, ahogyan hét közben az edzések során is ugyanez zajlott. A szezon első felét meglepően jól bírták a fiúk, de januártól, a Lyon, okosabb hozzáállásával, és a tartalékolt energiáival képes most is bajnokesélyeként működni, mi pedig kiégtünk...
Most légy okos, behódolsz a népakartnak, és mindenáron Bielsat akarod jövőre is edződnek, akivel újra teletömheted a stadiont, de a végeredmény várhatóan ugyanez lesz (arra meg pláne nem lesz sok esélyünk, hogy a kereten combosítsunk). Vagy szembemész az árral, és valaki mással tervezel tovább?! Ördögi kör ez, ami jelenleg jó eséllyel, azzal zárulhat, hogy El Loco lelép, Labrune pedig úgy kommunikálja le, védve a mundér becsületét, hogy „mi mindent megpróbáltunk, hetekig tárgyaltunk, de Bielsa nem akarta megújítani szerződését”.
De ne rohanjunk ennyire előre, hiszen még a jelenben kellene küzdeni, hogy a mi magunk becsületén ne essen csorba. Ehhez pedig radikális változásokra van szükség, a PSG, a Bordeaux és a Nantes is három ponttal lehúzta az OM-et, több ilyet nem lehet megengedni.
Nem mondanám, hogy erre most minden garanciát vállalnak szerelmetes fiaink, de mégis bizakodó vagyok. Payet eltiltása lejár, visszatérhet a középpálya tengelyébe, ahol nélküle legutóbb, mint a frissen telepített hal, csak keresgéltük helyünket, Imbula meg egyenesen egy döglött halra emlékeztetett, egyedül lebegve a semmi közepén. Ha minden igaz Mendy sérülése sem túl súlyos, N’Koulou pedig már a Nantes ellen kezdhetett. Több árulkodó jele is van tehát annak, hogy most újra dobbantsunk.
Itt vannak továbbá a hátralévő ellenfelek, pénteken a 18. Lorient, rá egy hétre a 19. Metz következik. Ezeken a meccseken kell megalapozniuk a srácoknak azt a formát, amire ősszel már képesek voltak, hiszen az utolsó három fordulóból egyszer a Monaco ellen, aztán a Lille ellen is sorsfordító bajnokik következnek még. Harcra fel, és küzdeni a BL-ért és a mi álmainkért!
