Véget ért egy őrült időszak, a januári átigazolási időszak nagyon lassan indult be, aztán viszont akkorát durrant, hogy még mindig folytatja ámokfutását, pedig Európában már csak szinte magyar földön lehet adni-venni. Kielemezzük, mégis milyen eredménnyel zárta az OM a mercatot, mennyire vagyunk boldogok ettől az egésztől, avagy mennyire sírdogálunk, milyen jövőbeli hatásai lehetnek ennek a csapatra nézve. Mindenekelőtt viszont, Isten hozott a Marseille családban Lucas Ocampos!

Egész hónapban nem történt semmi… Potyogó könnyekkel figyeltük, hogy olyanoktól is kikap szeretett csapatunk, mint a Montpellier vagy a Nice. Nem csak, hogy azok teljesítménye hasonlított MB1 szinthez, akik folyamatosan játszottak, de szegény ember módjára még sérülések, afrikai távozók és eltiltottak is ritkították a keretet.

Mindezek mellett, érthetetlen módon az átigazolás lehetőségeitől, az erősítés bármilyen módjától tökéletesen elzárkóztunk. Lehetett persze hallani hetente újabb pletykákat (Wass, Boufal, M.Fernández), de őszintén megvallva, egyedül a barcás Martin Montoya tűnt elérhetőnek.

Oly’ sok átsírt éjszaka után aztán, jött a megváltás, és február 2-án, éjfél előtt, Lucas Ocampos aláírta fél évre szóló kölcsönszerződését az OM-el, méghozzá a következő feltételekkel.

A 20 éves argentin középpályás nyárig mindenképp Marseilleben marad, de opciós jogot szerezve, az OM ennél sokkal hosszabb időre is magához láncolhatja az ígéretes szélsőt. Ennek viszont feltételei vannak! A legelső máris nagyon érdekes, ugyanis az OM, csak akkor vásárolhatja ki a Monacotól Ocampost, ha kék-fehér fiaink elérik a BL helyek egyikét (1. 2. 3. hely). Ez egyelőre azért jó eséllyel meglesz, második kitételként, egy komolyabb összeg kicsengetése szükséges ahhoz, hogy Ocampost leigazoljuk. Ezt hivatalosan nem hozták nyilvánosságra, de 10-13 millió euró körül lőhetjük be az érdeklődő szurkolóknak, a szélső nyári vételárát.

Mindenki maga eldöntheti, hogy ez a transzfer mennyire éri meg az OM-nek, most egy vegyes vélemény következik, amit majd e félév végén tudunk letisztázni.

Azt azért jó már a legelején elárulni, hogy Ocamposszal biztosra ment a Marseille. Nem mondhatni ugyan befutott játékosnak, de egyrészt olyas valaki érkezett, aki ismeri a Ligue1 közegét (annak is az elitjéhez tartozik), akiről a futballvilág egybehangzóan elismerően beszél, nem utolsó sorban pedig, egy Bielsa által megálmodott személy.

Már az elején érdemes eloszlatni azt az ellentmondást, hogy egy még nem kiforrott labdarúgóról van szó, aki mégis már harmadik évét tölti Franciaországban. Mindezekkel aláírhatjuk, hogy egy tipikus OM igazolás! Fiatal, feltörekvő, van már francia tapasztalata, ez, úgy ahogy van előny, és beilleszti a marseille-i newagebe, amit pár éve elindított a klub.


Hogy milyen megítélése van a nagyvilágban, na az is egy érdekes téma. Több helyen találkozni, az „Új Cristiano Ronaldo” megnevezéssel, ami lássuk be, több is, mint hízelgő. Ugyanakkor ez szoros összefüggésben áll egy hiányosságával is! Tudniillik, olyan fiú Ő, aki nem kimondottan szeret védekezni. Ahogy számtalan helyen megtalálni ezt a gyönyörű megfogalmazást, tipikusan vertikális, szélső játékos! Ezen a ponton érdemes lehet felfigyelni arra, hogy ugyanilyen eredményt érhettünk volna el, ha Mendy felkerül a középpálya balszélére, aki balhátvédként is már 3 assistnál jár.

Az, hogy Ocampos ennyire szélhez kötött játékos egy kétélű fegyver, mert a futball világában ritkán jó, ha valaki ennyire egy skatulyába tartozik. Viszont a penge másik élén ott van az a tény, hogy az alapvetően jobblábas szélső, a Thauvintól jól megszokott „tükörszélső” posztot nagyon is jól elláthatja. Atyaég, mi lesz ebből, ha jobbról ballábas, balról jobblábas, tökéletes frizurájú huszonévesek lövöldöznek. Utolsó adalékként, emlékezzünk meg perfettó fejjátékáról, ami a beívelésekre építő játékunk, a jobb oldalról érkező labdáknál, hatalmas előny lehet!

Bielsa még nyáron leadta listáját, amelyen többek között Lucas Ocampos neve is feltűnt, mondhatjuk tehát, hogy végre valaki a mercato alatt az Ő kívánságára érkezett. A transzfer háttere is szóra érdemes, ugyanis amellett, hogy El Loco végre valakinek tud tolmács nélkül magyarázni, az anyagi része is izgi. Ocampos fizetése ugyanis nettó 90.000 euró havonta!!!! Ezt ha kombináljuk az életkorával, az OM újjászületésének, egészen új, projekt-szerű képébe hihetetlen módon beilleszthető.

Összehasonlításképp, az az André Ayew, aki még régebbi időkben kapta profi szerződését Marseilleben (mikor még jó világ volt, és bárki bármennyi fizut kaphatott) 315.000 euróval a második legjobban kereső marseille-i, Gignac 330.000-e mögött. Ez azért is érdekes, mert pont ez a két játékos kerülhet el nyáron, mivel lejár a szerződésük, és ha már Ayew, nem kimondott tény, de Ocampos a ghánai fekete csillag helyére érkezett! A fentieket figyelembe véve, még, ha fájni is fog az a tizenvalahány millió nyáron, (meg persze Ayew is…) a hosszú távú tervezés tükrében, ez egy varázslatos pénzügyi lépés.

Mindent egyben értelmezve, ez az üzlet nagyon kellett az OM-nek, kihasználta a klub, egy konkurens csapat ballépését, mondhatni, sorozatos leépítését, és egy nagyon komoly ígéretet kaparintott meg. Szintén előnyös lehet, hogy egy fiatalos közegben most igazán megkaphatja az esélyt, egy olyan szakember oltalma alatt, aki biztosan nem fog kivételezni vele, mégis megkönnyítik egymásnak a napi, operatív munkát.

Marseille így is kezd egy argentin várossá válni, Bielsa első félévi hatása után, most viszont kicsit lecsendesedett a közönség, köszönhetően a januári gyengélkedésnek. Ezen is sokat segíthet Ocampos, hiszen a csapat meddő támadójátéka most kaphat egy koksz töltetet, amivel új életre kelhet, az egykoron ragyogó offenzív egység. Nem mellesleg fantasztikus marketing fogás lehet, az apja-fiaként is értelmezhető Bielsa-Ocampos duó.

Furcsa, hogy az embernek olyan érzése van, hogy egy fiatal suhanc érkeztével, egy csapásra hátborzongató támadó négyese lett az OM-nek, ami kiegészül egy csodás Imbulaval, a két szélről pedig egy bombaformába lépett Dja Djédjével, és Mendyvel. Szombaton akár debütálhat is ez a formáció, bár ismerve Bielsa szélsőségeket sem mellőző konzervativizmusát, elképzelhető, hogy még Alessandrini kezd a baloldalon. Bárhogy is alakuljon, az már megnyugtató, ha a padról nem 16-20 éves kölyköket kell becserélnünk.

Bretagneba látogat az OM, ahol az egyáltalán nem könnyed ellenfél, Rennes ellen kell győzni, minden áron. Akár megint egy nyamvadt büntetővel csak, de kell a három pont. Annál is inkább, mert a Lyon és a P$G egymás ellen lép pályára vasárnap, előzésre készülni!!